23. rész
23. rész
-Olaszok, Ferrari, Kimi- mondta tömören
-Oké, döntsétek el- válaszoltam, s ott hagytam őket s visszamentem Kimihez
-Mi a helyzet?- kérdezte
-A semleges bírón vitatkozik az orosz-, mondtam unottan
-Válasszanak egy másik országból valót csak ne ukránt azt kész
-Oh nyugi a finnt és az olaszt már megvétózták-, mosolyogtam
-Mii?, De miért?- döbbent meg
-Miattad- veregettem hátba-, mert akkor szerintük nekem pontoznának
-Ez hülyeség- mondta
-Az, de hagyjuk-, s inkább elkezdtem egy picit mozogni
S lassan én következtem. Két ember ülhet be a versenyző mögé, hogy tanácsokat adjon, és segítsen a szünetbe, de az edző mivel ismerte az előzményeket, s a csaj bátya ült a másik oldalon, nem engedte, hogy tőlünk bárki is bejöjjön mögém.
-Kimi nem jössz?- fordult hátra
-Én?- nézett Kimi meglepetten
-Persze, gyere- intett neki az edző
Kimi gyorsan átmászott a kordonon s már itt is volt.
-Hát te?- néztem rá a pástról
-Baj?- nézett rám
-Dehogy, jó, hogy itt vagy- kacsintottam rá
Most már kezdődött a mérkőzés. Megvolt a szokásos pacsi s mentem is fel a tatamira. Szinte az egész csarnok a mi meccsünket figyelte.
-Ne feledjék fél erő-, mondta a bíró
Visszamentünk a vonalra s indulhatott is a küzdelem. Hát ez messze nem volt fél erő egyikünk részéről sem. Jó párszor figyelmeztettek mind a kettőnket.
-Stop- kiabálta a bíró
Elindultam vissza a kezdő vonalra, de a csaj rávágott egyet a tarkómra. Nem , volt kicsi le is kerültem a földre. A bíró megintette a csajt, az edző és Kimi azonnal odaszaladtak.
-Jól vagy?- kérdezték aggódva
-Igen- tápászkodtam fel a segítségükkel, - de ezt még nagyon vissza kapja
Pár másodperc volt már csak az első menetből ott szinte semmi nem történt, de a teremben érezhető volt a feszültség. Ott ültem a székben, az edző magyarázott, hogy mit, hogy csináljak, Kimi pedig csak figyelt, de most a puszta jelenléte megnyugtató volt számomra, amire most nagyon nagy szükségem volt. A második menet nagyon jól ment, simán nyertem. A harmadikat is én kezdtem jobban s ezt ő is, érezte, mert egyre durvább lett. Hátba rúgott, belém rugót mikor már a földön voltam. Végül jött az eredmény kihirdetése. Feszült percek voltak, hisz Daninál is meg voltunk győződve, hogy ő nyert aztán mindenki ismeri a történetet.
-Nyert a piros oldal, 3:0 â013as pontozással- s felemelte a kezemet
Hihetetlenül boldog voltam. Először megölelgettem az edzőmet, majd Kimi nyakába ugrottam.
-Nagyon ügyes voltál- nevetett
-Köszönöm, de te is sokat segítettél-, mosolyogtam
-Én? Nem is csináltam semmit- fogott még mindig
-De azt, hogy itt voltál- csókoltam meg
Csak mosolygott rám.
-Mi is gratulálhatunk?- jöttek oda a többiek
-Persze, - öleltem meg őket is
-Elégtételt vettél, gratulálok-, mondta nevetve Dani
-Köszi
Úgy ahogy voltam, kellett felmennem a dobogóra. Hát nem nyújthattam valami szép látványt. Ismét Lucatól kaptam meg a trófeát.
-Kemény meccs volt- jött oda a végén
-Az, de ilyeneket igazán jó megnyerni
-Ezt már Kimitől is hallottam.
Erre nem tudtam mit mondani, csak mosolyogni.
-Összeilletek
-Köszönöm
-Nekem már mennem kell- köszönt el Luca- majd jövő héten, találkozunk
Út közben még Kiminek is oda köszönt.
10-ig tartott a verseny. Elköszöntem a többiektől, akik indultak haza, Kimivel pedig visszasétáltunk a szállodába.
-Nem megyünk le a tengerpartra?- kérdeztem tőle
-Ez jól hangzik- csókolt meg
Mind a ketten nagyon álmosak voltunk. Elég hosszúra sikeredett ez a nap. Másnap délben keltünk fel. Kijelentkeztünk s indultunk is a partra. Közel három órás út várt ránk. Egy aranyos tengerparti városkában álltunk, meg ahol rögtön kerestünk is egy szállodát.
|