16. rész
16. rész
-Ez gyönyörű- öleltem meg Kimit- de miért?
-Mert szeretlek- adott egy csókot- de, gyere
A nappali, ahogy az erkély is tele volt rózsákkal és gyertyákkal. Az erkélyen, pedig egy gyönyörűen megterített asztal várt minket.
Kimi oda kísért az asztalhoz és kihúzta a széket, hogy le tudjak ülni majd ő is helyett foglalt velem szembe.
-Tessék -nyújtotta át a tányért. Amikor megláttam a tányéromon lévő ételt, elmosolyodtam.
-Hogy jutott eszedbe a hamburger?
-Mikor Marknál laktál azt mondtad ez az egyik kedven kajád- mosolygott
-Emlékszel rá?- döbbentem meg, nem hittem volna
-Persze, mindenre emlékszek, amit mondasz
Szépen megettük az ételt. Sokat nevettünk. Jól éreztük magunkat. Kezdek rájönni, hogy annál is jobban szeretem Kimit mint ahogy gondoltam.
-Bemenjünk?- kérdezte
-Igen, kicsit fázok
Felálltunk s egymás kezét fogva sétáltunk be a nappaliba. Bent egymás szemébe néztünk s innentől kezdve már nem voltak kérdéseink, kételyeink. Egyszerre akartuk meg csókolni a másikat. Lassan haladtunk az ágy felé, mire elértük az ágyat már nem volt rajtunk ruha. Átadtuk magunkat a szenvedélynek s csodálatos órákat töltöttünk együtt.
-Szeretlek-, súgta Kimi a fülembe mikor már egymás karjaiba feküdtünk
-Én is szeretlek- pusziltam meg a mellkasát
Így aludtunk el. Másnap sokáig aludtunk, de sajnos indulni kellett a géphez. Az út során jól éreztük magunkat, s nem foglalkoztunk vele, hogy pár óra múlva el kell, hogy váljunk. Zürichi reptéren hosszan búcsúzkodtunk. Sajnos én a következő héten nem tudok ide repülni, hisz versenyem lesz. Hazafelé a gépen viszont aludtam. Taxival mentem haza. Otthon anyának elmeséltem a történteket. Először egy kicsit megdöbbent, de mindig is hagyta, hogy a magam utamat járjam szóval nem volt ellenére a dolog.
Kimire ismét rázuhant a magány mikor hazaért, de most már érezte, hogy a volt feleségén túl van. Most Hanna hiányzott neki, de boldog volt, hogy a lány is viszonozza az érzelmeit. A gondolataiból a telefoncsörgése zökkentette ki.
-Szia Kimi
-Anya, történt valami?
-Nem, de nem hívhatom fel a fiamat?
-Jaj dehogy nem, nem azért kérdeztem
-Nem akarsz nekem valamit mesélni?- kérdezte neheztelően Paula
-Mit?- értetlenkedett Kimi
-Kimi- szólt rá a nő- a tv-ből kell megtudnom, hogy van barátnőd
-Mi?- döbbent le Kimi hisz nem tudta, hogy ez bárhol meg is jelent volna, meg egyébként is tőle se kérdezett senki semmit
-Nyugi, csak láttam veled a riportot és láttam, hogy néztél arra a lányra
-Anya
-Ugyan fiam mindenkinél jobban ismerlek
-Tudom- mosolyodott el Kimi
-Szóval?- türelmetlenkedett Paula
-Hannának hívják, Mark unokahúga és 18 éves- félt anya reakciójától
-18?- csodálkozott Paula- biztos jó lesz ez így?
-Nem tudom anya, de azt tudom, hogy szeretem és mindenféle képen meg fogom próbálni vele, s ha találkoztok majd vele rájöttök ennek semmi jelentősége
-Mindenben támogatunk
-Köszönöm anya- s tényleg hálás volt neki, hogy nem ellenkezik
A napok gyorsan teltek. Kimivel szinte végig a telefonon lógtunk. Épp angol órán ültem mikor hívott Kimi.
-Szia- vettem fel
-Nem zavarlak?
-Hát épp angol órán ülök, de nem zavarsz-, mondta halkan, jó hátsó pad meg egyébként is valami hülye szövegből irkáljuk ki a szavakat.
-Biztos?
-Angol órán vagyok és angolul beszélek- mondtam mosolyogva
Kimivel tuti már vagy 10 perce beszélgettünk.
-Valahol hallottam már a saefty szót- hallottam az osztálytársamtól, már vagy három perce ezen vitatkoznak
-Forma-1 saeftycar- mondtam hangosan
-Tényleg- kaptak a fejükhöz
-Jól hallottam F-1, safety-car?
-Ragad rám valami-, mosolyogtam
-Hanna - szólt a tanár
-Most mennem kell, bocsi- tettem le a mobil majd folytatódott tovább az óra
A következő nap hamar eltelt. Holnap, pedig már verseny. Most jön a junior döntő, nem lenne rossz ezt is megnyerni és kijutni az Eb-re.
Szombaton most nem kellett korán kelni hisz Esztergomba rendezik a versenyt s én is itt lakok. Így kényelmesen elkészültem s indultam is a versenyre. Azonban ott olyan meglepetés ért, amire nem számítottam.
|