12. rész
12. rész
-Végre- mosolyodott el Mark
-Tessék?- döbbent meg Kimi
-Már az első pillanattól láttam, hogy tetszik neked
-Én is csak pár napja jöttem rá
-Ismerlek
-Akkor nem haragszol?
-Dehogy, - nevetett Mark- a barátom vagy, tudom milyen, vagy nem akarhatnék jobbat Hannanak
Kimit nagyon megérintette az, amit Mark mondott az imént.
-Köszönöm- s megölelte Markot
-Jól van haver-, veregette hátba Kimit- de, mit akarsz most tenni?
-Nem tudom, először veled akartam beszélni
Mark csak mosolygott. Jól esett neki, hogy Kimi nem a háta mögött cselekedik.
-Valamit majd kitalálunk- mosolygott sejtelmesen Mark, mert az ő fejébe már kezdett megfogalmazódni a terv
-Van valami ötleted?- nézett rá kérdőn Kimi
-Van- bólintott Mark majd visszamentek a házba s közben Mark vázolta a terv részleteit.
-Szóval innen a te dolgod lesz-, fejezte be
Nálunk pénteken munkaszüneti nap lesz így valami csoda folytán a versenyt péntekre, tették. Örültem neki, mert így legalább szabad lesz a hétvégém, végre talán ki tudom pihenni magam. A verseny előtti napon már nem kell lemennünk edzésre, de most épp a kicsiknek tartott edzést, mert ha az edzőm nem ér rá én helyettesítem. Annyira édesek a kis törpék imádok velük foglalkozni. Épp haza felé sétáltam mikor megcsörrent a telefonom.
-Szia- szólt bele Mark
-Szia, Mizujs veled?- kérdeztem miközben a kocsim felé sétáltam
-Meg vagyok köszi, lenne egy ötletem
-Mi?- kíváncsiskodtam
-Nincs kedved eljönni a következő versenyre?- kérdezte Mark
-Milyen versenyre?
-Hanna Forma-1
-Jól van, na tudom csak vicceltem-, kuncogtam magamba
-Nem is tudom
-Gyere, már elintéztünk mindent- szólt bele Kimi is
-Neked is, szia- mondtam gúnyosan
-Ja igen, szia
-Szóval?- vette át a szót Mark
-Úgy látom, hogy ti már mindent elrendeztetek
-Igen- mondta büszkén Kimi
-Oké, de mi van, ha versenyem van
-Erre nem is gondoltunk- töprengett Kimi
-Van?- kérdezte Mark
-Nincs
-Akkor meg
-Jól van na, de lenne csak átrakták péntekre
-Hogy-hogy mindig hétvégén van?- kérdezősködött tovább
-Hosszú, de jó oké miért is ne?
-Ez az- hallotta a fiúk hangját
-Akkor péntek estére foglalunk jegyet neked-, mondta Mark
-Oké
-Akkor találkozunk, a reptéren
-Rendben, de fiúk hova is megyünk?
-Tényleg Angliába
-Sziasztok- tettem le a telefont
Örültem neki, hogy beszélhettem velük s egyre jobban tetszett ez az utazás. Bár nem tudom, hogy mi lesz, hisz tudom, hogy Kimi többet jelent számomra.
A következő két nap nagyon hamar eltelt. Pénteken volt a verseny. Nagyon kemény volt a meccsem, de sikerült kijutottam a felnőtt világbajnokságra. Annyira hihetetlenül boldog voltam. Még azt is feledtette, hogy nagyon fáj az arcom. A repülőút két óra volt. Aludni nem bírtam így csak pörgött az agyam. A versenyen, Kimin és mindenen.
-Mark haladjunk már- toporgott Kimi az ajtóba
-Megyek, már- mondta mosolyogva s elindultak a reptérre
Gyorsan meg keresték azt a kaput ahol Hannát kell, hogy várják.
-Sziasztok- léptem oda hozzájuk
-Szia- öleltek meg
-Veled meg mi történt?- nézte Kimi az arcomat
-Semmi nem ez a lényeg, hanem, hogy én vagyok a magyar bajnok, vagyis mehetek a felnőtt vb-re-, mondtam boldogan
-Gratulálunk-, mondták, s újra megölelgettek
Visszamentünk a szállodába, a kocsiba kaptam egy sms-t az osztálytársamtól.
-Ezt nem hiszem el- mérgelődtem
-Mi baj fordult?- fordult hátra Mark
-A lüke osztálytársam
-Mi van vele?- kérdezte Kimi
-Van egy 33 éves pasija és ááá komolyan, mondom csak 18 éves, nem tudom, mit akar
Itt Kimiben és Markban egyszerre állt meg az ütő, hogy Hannának ez a véleménye mert bár Kimi csak 28 éves de akkor is. Eléggé ledermedtek. Kimiben egy világ készült összeomlani.
-Szóval ellene vagy az ilyen nagy korkülönbségnek?- préselte ki magából Mark mert látta, hogy Kimi meg se tud szólalni
|