11. rész

-Hanna várj- kiabált utánam

-Hát te?

-El akartam tőled köszönni- mondta, miközben lefelé baktattunk a lépcsőn

-Hisz tegnap már...

-Nem baj -mondta mosolyogva

-Gyerünk, haladjunk- kiabált az osztályfőnök

Hallottam, ahogy a többiek sutyorogtak mellettünk, de nem nagyon érdekelt.

-Ez még a tiéd- nyújtott át egy szatyrot Kimi.

-Mi ez?

-A ruháid, amit nálam hagytál

-El is felejtettem köszi én a tiedet oda adtam Marknak

Most már tényleg indulnunk kellett. Így Kimi kapott két puszit és felszálltam a buszra. Megvárta, míg elmegyünk a busszal. Ahogy a távolodó buszból láttam Kimit valami megváltozott bennem. Rájöttem, hogy Kimi már többet jelent számomra egy barátnál. Ez az érzés nagyon megijesztet. Nem attól féltem, amit Kimiről mondanak, hisz én már ismerem az igazi arcát. Egész úton ezen gondolkodtam. A repülő utat, pedig végig aludtam. Szerencsére anya kijött elém a reptérre így hamar hazaértem. A következő napom pihenéssel telt majd kezdődött elölről a mókus kerék.

Kimi nézte a távolodó buszt, s úgy érezte valamit, vagyis valakit épp most veszített el. Nem tudta mit kéne tennie, de azt érezte, hogy nem szabad hagynia, hogy elszalassza ezt az esélyt a boldogságra. Hisz Hanna olyan érzéseket mozgatott meg benne, amit már nagyon régen senki. Kimozdította a depressziójából, és olyan dolgokra vette rá, amire talán senki más nem tudta. Szomorúan sétált vissza a szobájába. Megpróbált még visszaaludni, de nem jött álom a szemére. Így inkább összepakolt s mikor Mark átjött már kész is volt gyorsan reggeliztek s indultak is haza.

Kimi számára lassan teltek a napok a következő versenyig még egy hét van. S újra nem volt kedve semmihez.

-Szia öcsi- jött be a nappaliba Rami

-Szia, de hogy jöttél be?

-Nyitva volt az ajtó, de mi a sötétség itt?- nézett körbe -Legutoljára, amikor beszéltünk már egész jó kedved volt

-Volt- mondta komoran

-Mesélj- ült le Kimivel szembe az asztalra

-Mit akarsz hallani?

-Mi van Mark unokahúgával?

-Semmi mi lenne-, mondta gyorsan Kimi

-Ismerlek, tudom, hogy van valami

-Jó igazad van, nagyon tetszik- pattant fel hirtelen- s annyira más, mikor bunkó voltam vele nem vette magára, mellettem maradt mikor rosszul voltam, sőt még sütit is sütött nekem

-Levegőt is vegyél- mosolygott Rami s kezdte érteni mi a baja öccsének

-Azt hiszem, szeretem vagy legalább is nagyon nem közömbös- huppant vissza a kanapéra

-Azt látom, nem szoktál te így áradozni senkiről

Kimi picit elgondolkodott.

-Akkor miért nem beszélsz vele?- érdeklődött Rami nem akarta, hogy Kimi újabb hibát kövessen el. Azt akarta, hogy boldog legyen.

-Mert vannak gondok

-Ugyan Kimi... - nem szerette mikor ilyen

-Először is 18 éves, másodszor Mark megölne, harmadszor s talán a legfontosabb nem tudom ő mit érez

-Kimi- csapott a vállára- szedd össze magad- 18 éves, na és. Már bocs, de Jenni ugyan annyi idős volt, mint te és mi lett belőle.

Kimi elég szúrós szemekkel nézett rá még mindig nem szerette, ha a volt felesége volt a téma. S remélte, hogy tényleg kihozz ebből valamit.

-Másodszor amíg nem beszélsz Markkal, addig ne feltételezz semmi, lehet, hogy örülne neki?

-Erre mennyi az esély- vágott fancsali fejet Kimi

A bátya jó szúrós szemmel nézett rá.

-Mielőtt itt agyalsz a legfontosabb, beszélj Hannával.

Kimi nagyot sóhajtott.

Rami még egy - két napot maradt Svájcba. Igazából nem akarta, hogy Kimi egyedül maradjon.

Lassan teltek a napok számomra is. Sokat gondolkodtam Kimin. Edzésre jártam s készültem a következő versenyemre. Ami a magyar bajnoki forduló lesz.

Reggeli futásra indultunk Markkal. Egyre tisztábban éreztem, hogy lépni akarok Hannával kapcsolatban, de ehhez az kell, hogy Markkal beszéljek, mert nem igazán akarok vele összeveszni.

-Beszélnünk kell!- torpant meg Kimi mikor végre rászánta magát

-Miről?- nézett rá Mark kérdőn

-Tudod, hogy te vagy az egyik legjobb barátom, s fontos a véleményed

-Kezdesz megijeszteni

-Szóval van egy lány, aki nagyon tetszik

-Ez nagyon jó,- örült Mark- de mi a baj?- nézte barátját, aki nagyon feszengve állt előtte

-Te is ismered a lányt, és nem tudom, mit fogsz hozzá szólni, bár előre leszögezem semmi nem történt eddig

-Kimi- nézett sürgetően barátjára Mark- Ki az?

-Az unokahúgod- mondta csöndesen

-Hanna- mondta lehajtott fejjel, s ha lehet még halkabban félt barátja szemébe nézni