Az időmérő közben elkezdett esni az eső. Hát, ez haláli jó, akkor a négyhorgonyos slicket le is lehet szedni. Végül harmadik lettem. Nagy gratuláció! Szinte művészet így elszúrni az időmérőt…
A szobámban voltam és épp egy nagy adag kínai kaját tömtem magamba, amikor kaptam egy SMS-t.
Szia, nincs kedved nézni este velem valami DVD-t? Tatja
Válaszoltam:
De, oké, nyolckor gyere 255-ös szoba
Nyolkor aztán be is állított. Szokatlan volt, így, farmerban és pulóverben látni.
- Mit nézünk? – kérdeztem
- Hoztam pár filmet. Katasztrófafilm, akciófilm, horrorfilm, vígjáték, dráma…
- Oké, oké, értem. Nem is tudom, mit nézzünk.
- Válassz! – mondta, és a háncsszatyrából kirázott vagy 20 DVD filmet.
- Wow! – mondtam. – függőjátszma3?
- Halálos túra. Jöhet!
Betettem a DVD-lejátszóba, és még elszöszmötöltem egy ideig, hogy angol nyelvre legyen állítva. Leültünk törökűlésben az ágyamra, majd egy jó másfél óra múlva már javában „néztük” a filmet:
- Ne, ne menj be abba a kis kabinba!
- Meg fognak ölni! Hagyd Brient!
- Ne add oda nekik a zseblámpa programot!
Aztán megnéztünk még egy Bruce Willis filmet is. Végül egykor Tatja hazament, mert már mindketten hullafáradtak voltunk, meg amúgy is. Nekem másnap futam! Persze azért netezni egy más dolog…
Időmérő végeredmény:
- Lewis Hamilton – a francba! Hogy vigyorgott az interjúknál!
- Heikki Kovalainen – másik McLarenes szívem csücske. (gúnyosan próbáltam mondani)
- Pilar Vanderfsott – mondtam, hogy elszúrtam!
- Frederic Gourday – szegény Fred!
- Robert Kubica – rosszak a beállításai
Aztán még pár cikket is néztem:
Pilar Vanderfsott nem önként adta át a helyét!
Információink szerint Pilar Vanderfsottot a csapata kényszerítette arra, hogy
Na jó, ezt én nem olvasom tovább. Ezután viszont egy nagyon jó kis cikkre bukkantam:
Pilar Vanderfsott – az igazság harcosa! – na én már itt elröhögtem magam.
A vak is láthatja, hogy Pilar sutba vágta saját eredményét, csak hogy csapattársa hazai pályán győzhessen. Bölcs és nemes dolog volt így döntenie. – még a végén szentté avatnak – látni lehetett Pilar igazi, nemes személyiségét…
Beledugtam a kesztyűbe a kezemet. A HANS-omat feltette Joshua. Na, kezdődik lewiske hazai pályáján a futam! A rajtom szokás szerint béna volt, de legalább a pozíciómat megtarthattam. Végig harmadik voltam, de a negyvenhetedik körben Robert (hogy kerül ő mögém?) megpróbált megelőzni, de valahogy összeakadtak a kerekeink, és mindketten kipördültünk.
- gratulálok! – mondtam neki.
- Bocs – mondta – az én hibám volt.
- Oké, nem baj.
Persze a Home-ban nem maradhatott el a legendás pilar-kiesett-a-versenyből-vágjuk-le-a-bukót- bukósisakhajigálásom. A csapatfőnököm mellém lépett.
- Nem baj, készülj fel németországhoz.
- Visszamehetek?
- Nyugodtan. Pont a boxutcából sétáltam kifelé (ami azért volt lehetséges, mert bent volt a safety car) amikor észrevettem, hogy Ecclestone épp Giancharlonak magyaráz valamit, majd nekem is int.
- Tudsz kosarazni? – kérdezte. Ledöbbentem.
- Mi?
- Kosarazni?
- Tudok.
- Tökéletes, tudod Németországban foci mellett lenne jótékonysági kosár meccs is. Giancharlo is benne lesz a csapatban. – ezután már ketten sétáltunk kifelé a pályáról.
- Gondolom jövőhéten már vízilabdáznom is kell- jegyezte meg. Önkéntelenül is kitört belőlem a röhögés.
- Meghívhatlak egy kávéra? – kérdezte. Bólintottam.
- Tényleg, kinek fogsz szurkolni amikor magyarországon lesz a foci?
- Természetesen a pi…vagyis a ma…illetve…fogalmam sincs. – vallottam be.
- Tegnap először észre sem vettelek. Mármint az árverésen.
- Mert más volt a hajam?
- Nem, de meg voltam szokva azzal, hogy folyton nadrágban vagy.
- Te vagy az első, aki nem száll rá a hajamra. – mondtam, miközben megpiszkáltam egy tincset, ami még mindig kunkorodott.
- Bár a hajad is szokatlan volt azért…
AJÁNLOM AZ OLDALT
