22. rész

Este a szobánkba felérve gyorsan lezuhanyoztam majd egy hatalmas problémával találtuk szembe magunkat.

-Hogy alszunk?- kérdeztem

-Próbáljuk meg összetolni a két ágyat-, vetette fel az ötletet Kimi

-Oké- kiszedtük a két kis éjjeli szekrényt, az ágyat, pedig összetoltuk, meglepően könnyűek voltak. Gyorsan Kimi is megfürdött, addig kipakoltam a kesztyűmet az erkélyre szellőzni a többi cuccommal együtt. Befeküdtünk az ágyba odabújtam Kimihez de azzal a mozdulattal be is estem a két ágy közé.

-Jól vagy?

-Igen- bólintottam, bár azért nem esett jól az esés

Ahogy kimondtam Kimiből kitört a nevetés.

-Segíts-, néztem rá boci szemekkel

Meg se bírt szólalni a röhögéstől, de azért nyújtotta a kezét. A kis kalandom után úgy döntöttünk elég lesz nekünk egy ágy is.

-Min mosolyogsz?- kérdeztem

-Köszi, és még is mi ilyen vicces?

-Ahogy ott feküdtél a két ágy között

-Naaa- böktem vállba

-Ismerd be, vicces volt

Erre már én is elmosolyodtam.

-Ugye- csókolt meg. Szép lassan el is aludtunk hisz már jócskán elmúlt éjfél. Reggel lebotorkáltunk reggelizni majd indultunk a csarnokba. Reggelente mindig csend van a buszon, próbálunk ébren maradni. Az edző gyorsan összeírta ki melyik páston kezd. Így mindenki oda ment. Itt mindenkinek magának kell figyelnie, hisz 12 pást van. Én a 2-sen és a 3-on leszek. Még jó, hogy egymás mellett van. Persze ezen a két páston más nincs is tőlünk.

-Jössz?- néztem Kimire

-Persze, de várj, segítek- s elvettem tőlem a kesztyűmet és a vizet

Lesétáltunk, átverekedtük magunkat a tömegen, majd ledobtam a cuccaimat a két pást közé.

-És most?- nézet rám

-Várunk- ültem le

Egész jól telt az idő. Kimi legalább megismerte a szabályokat. S láttunk jó néhány jó meccset is. Lassan én következtem így Kimi segített beütni, már egész jól ment neki is.

-Még mindig nem hiszem el, hogy ekkorákat ütsz-, mondta tök komolyan

-Erős vagyok-, mondtam büszkén

Lassan az edzőm is megjelent. Háromnegyed óra alatt mind a két szabályrendszerben lepörögtek az események. Egyik pástról rohangáltam a másikra. Eskü csak Marknak köszönhetem, hogy félúton nem haltam meg.

-Ügyes voltál- ölelt meg a végén Kimi

-Köszi, de a lényeg holnap jön-, hisz a döntők akkor lesznek

-Azért húzós volt

-De még mennyire, és igen belátom volt értelme a futásnak

-Látod, mondtuk, mi- büszkélkedet

Gyorsan felvittem a cuccaimat s mentem fürdeni, hisz nekem mára nincs más.

-Mi ilyen vicces?- kérdeztem Kimit mikor visszaértem

-Semmi csak Markkal beszéltem

-Tudtam, hogy nem bírod ki, hogy ne hívd fel

-Túl jól ismersz- ölelt, meg- de beismerted, hogy van értelme a futásnak s ő erről lemaradt

-Fuuu, de jó barát itt valaki- gúnyolódtam picit

Elmentünk boltba, mert a vizem már elfogyott. Persze meg kellett állni fagyizni hisz az olasz fagyinak nincs párja.

-Hogy bírsz ennyit enni?- hüledezett

-Nem tom- mondtam aranyosan

-Imádlak- ölelt át s sétáltunk egy kicsit a városba.

Jó sokáig ott voltunk a csarnokba bár én Kimi ölébe el is aludtam. Úgy ébresztett fel.

-Még össze kell pakolni-, ültem fel álmosan mikor szóltak, hogy indulunk

-Nem kell, gyere már megcsináltam-, mondta Kimi

-Mi lenne velem nélküled?

-Elvesznél-, mondta mosolyogva

Nem válaszoltam csak adtam egy puszit neki. Most nem ellenkeztem, hogy vigye a táskámat a lábamon alig álltam, de szinte mindenki ilyen állapotba volt. A szállodába Kimi még letusolt, de mire végzet már rég aludtam. Szerencsére nem kellett korán kelnem hisz a döntők csak 1-től kezdődtek, így akik döntősek rá értek csak akkor menni. 11-ig aludtunk szépen elkészültünk majd Kimi gyalog mentünk a csarnokhoz. Gyorsan bemelegítettünk a többiekkel. Az első meccsem a semi volt. Hát magam se tudom, hogy de megnyertem. A díjat Lucatól kaptam meg.

-Jövő hétvégén remélem te is valami hasonlót, fogsz nyerni-, mondta Kiminek nevetve

-Azon leszek, de tényleg szép kupa- az is volt hisz egy nagy földgömb volt

-Az, de nekem kell még egy-, mondtam komolyan

-Ez a jó hozzá állás- mosolygott Luca majd ment is tovább hisz a többiek is tőle kapták a kupákat.

Az én meccsem egy óra múlva kezdődött s nem voltak valami jó kilátásaim.

-Hanna beszélnünk kell- jött oda az edző

-Mi a baj?

-Baj éppen nincs, de meg van ki lesz az ellenfeled.

-Emlékszel, a 2003-as budapesti vb-re?

-Persze, amikor Danitól elvették a meccsét-, vágtam fancsali képet

-Az orosz húgával fogsz menni, szóval vigyázz

-Oké- bólintottam

Visszamentem Kimihez. Elmeséltem neki az egész történetet.

-Ez durva, de hogy lehet? Főleg egy vb-n nem kéne semleges bíróknak lennie?- kérdezte

-De egy magyar, egy orosz volt s a harmadiknak betettek egy ukránt

-Na az szépâ026- vágott ő is fancsali fejet

A következő negyed óra a melegítéssel telt.

-Figyelj, nem avval fogsz menni?- mutatott Kimi az egyik csajra

-De, mi a francot méreget?- idegeskedtem

Bár annyira nem zaklatott fel a dolog legalább olyan szépen néztem vissza rá.

-Kérlek rám, soha ne nézz így- mondta Kimi

-Ott meg mi folyik?- néztem arra a pástra, ahol én leszek.

Tele volt emberekkel az én edzőm is ott volt s az oroszé is, aki nagyon magyarázott valamit.

-Mi folyik itt? â013 mentem oda az edzőmhöz

-A bírókat, beszélik meg, hogy ne fordulhasson elő ugyan az, mint pár éve

-Ez jó, de mi nem tetszik neki?

-Az, hogy semleges bírónak egy finnt akartak betenni

-Nem hiszem el, ez tényleg szánalmas, de akkor válasszanak mást csak jó bíró, legyen. Olasz??

-Nem jó- vágta rá- már megvétózták

Elég értetlenül néztem rá.